¡Viva España! II. – Tanárok egyhetes mobilitása Spanyolországban

Az előző beszámolóban diákokról esett szó, de most jöjjenek a tanárok. Az iskola duplázott: a diákok 3 hetes gyakorlata mellé 1 hétre 10 lelkes tanár is érkezett. Mivel az Erasmus+ programja lehetővé teszi, hogy egy iskola ne csak diákjait, hanem tanárait is szakmai útra kiküldhesse, nagy örömünkre szolgált, hogy a tanári kar egy részének sikerült életre szóló élményt szereznünk.

Ők persze nem szakmai gyakorlaton vettek részt, hanem különböző tematikájú workshopokon és intézménylátogatáson. Ellátogathattak a már kiutazott diákjaik gyakorlati helyére is és szabadidős programként pedig felfedezhették a várost és kirándultak a környéken.

A tanári mobilitások általában jellemzően rövidebbek, mint a diákoké, hiszen másfajta módszeren és tudásátadáson alapulnak. Így, a tanárok által eltöltött egy hétben igyekeztünk minél több informatív és szakmai elemet építeni és olyan helyi szakembereket bevonni, akik relevánsak egy- egy témában.

A workshopok és különböző intézmények látogatásának fókuszában a spanyol és a magyar szakképzési rendszer összehasonlítása, elemzése volt. Mivel az iskola főleg hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákokkal foglalkozik, ezért az inkklúzív szakképzés volt az a téma, amiben a legélénkebb eszmecsere folyt. Hogyan integrálhatóak az SNI-s diákok, mi az, amivel a leginkább lehet őket motiválni a tanulásban és a munkában? A magyar és spanyol tapasztalatok megosztása, gyakorlatiassága mindkét fél számára új kapukat és gondolkodásmódot nyitott meg.

Az ideális tanulási környezet megteremtése, a tanmenetek újragondolása és a kreativitás integrálása a tanórákba – mind’ olyan kérdéskörök, amik egy- egy tanári mobilitás alkalmával, így itt is, előkerültek. Az iskolaigazgató és kollegái rengeteg új ötlettel, inspiráló beszélgetésekkel gazdagodtak és emellett volt lehetőségük saját diákjaikat munka közben „meglesni”. Örömmel és büszkeséggel töltötte el őket, hogy mindannyian helyt állnak egy idegennyelvi környezetben.

Ám ne felejtsük: a projekt nem itt ér véget! A tapasztalatok átadása, terjesztése ugyanolyan fontos, mint maga az élmény: az újdonságokat átbeszélve, leírva az iskola igyekszik tovább alakítani tanmeneteit és módszereit, hogy diákjait, szakmailag és emberileg is egyaránt, felkészítse a jövő kihívásaira.